2016. április1-től
Magyarországon érvényben lévő Általános kereskedelmi feltételei
Cikkely I.
Bevezető rendelkezés
1.1 Jelen Általános kereskedelmi feltételek (a továbbiakban csak „ÁKF“) a HOLLEN Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (9028 Győr, Fehérvári út 75. ép., statisztikai számjel:24956417-2932-113-08, közösségi adószám: HU24956417, cégjegyzékszáma: 08-09-026396, Győri Törvényszék Cégbírósági nyilvántartása, a továbbiakban csak mint „Szolgáltató“) valamint annak a jelen ÁKF III. cikkelyében felsorolt szolgáltatásait megrendelő szubjektum (a továbbiakban csak mint „Megrendelő“) közötti jogviszonyokat hivatottak szabályozni, kivéve, ha jelen ÁKF alkalmazását egy külön, a Szolgáltató és Megrendelő közötti szolgáltatás-nyújtási szerződés kizárja.
Cikkely II.
Fogalmak meghatározása
2.1. Szolgáltató - jelen ÁKF szerint szolgáltatásokat nyújtó jogi személy (azaz a HOLLEN Hungária Kft.).
2.2. Megrendelő - jogi személy, mely a jelen ÁKF szerinti szolgáltatásokat a Szolgáltatótól megrendeli.
2.3. Vevő - jogi személy, mely számára a jelen ÁKF szerinti szolgáltatásnyújtáshoz szükséges komponensek készültek; a Vevő azonos lehet a Megrendelő személyével.
2.4. Komponens - alkatrész, áru, félkész áru, anyag vagy az említettek bárminemű kombinációja, melyre a jelen ÁKF szerinti szolgáltatásnyújtás vonatkozik.
2.5. Megrendelés - jelen ÁKF IV. cikkelyével összhangban létrejött, kézbesített és aláírt dokumentum, mellyel a Megrendelő konkrét teljesítést igényel (rendel). A Megrendelés Szolgáltató általi, jelen ÁKF IV. cikkelyével összhangban történő elfogadásával (akceptációjával) a Szolgáltató és Megrendelő között szerződéses jogviszony jön létre.
2.6. Teljesítés - a komponensekre vonatkozó, jelen ÁKF szerint egy konkrét Megrendelés alapján nyújtandó Szolgáltatás vagy szolgáltatás-csomag.
2.7. Minőségbiztosítási részleg munkatársa - Megrendelő felelős megbízottja, kinek személye a konkrét teljesítésre vonatkozóan a Megrendelésben kerül meghatározásra; Megrendelő döntésének tükrében ezt a feladatot Vevő megbízottja is elláthatja, annak eljárása és jogügyletei viszont jelen ÁKF értelmében közvetlenül a Megrendelőt kötelezik.
2.8. Szolgáltató munkavállalói - szolgáltatói alkalmazottak avagy a Szolgáltatóval ill. annak alvállalkozóival egyéb módon együttműködő személyek (természetes személyek – vállalkozók, jogi személyek), akik a jelen ÁKF szerint a Szolgáltató által a Megrendelő részére végrehajtandó szolgáltatás-nyújtást biztosítják; ide tartoznak főként az operátorok, a technikusok, a rezidensek, koordinátorok.
2.8.1. Technikus - a Szolgáltató felelős megbízottja; személye a konkrét teljesítésre vonatkozóan a Megrendelésben kerül meghatározásra.
2.9. Munkafolyamat - kulcsfontosságú írásos működési szabályzat, mely az egyes – a komponenseken végrehajtott s a Teljesítés tárgyát képező lépések aprólékos leírását (jellemzését) tartalmazza.
2.10. Munkaügyi kimutatás - az elvégzett Szolgáltatások fajtáját és terjedelmét alátámasztó (igazoló) dokumentum, mely a számlázás alapjául szolgál.
2.11. 8D - szokványos, a gépjárműiparban standardan használatos módszer, melyet a gyártás minőségének javítására valamint különféle problémák megoldására szoktak alkalmazni, ideértve a felszólamlásokat (reklamációkat) is.
Cikkely III.
Szolgáltatások
3.1. Jelen ÁKF- kel összhangban nyújtott Szolgáltatások alatt főleg az alábbiak értendők:
a) a gyártás és/vagy a mindenekelőtt az osztályozó (ún. szortírozó) tevékenységeket valamint az esetleges korrekciós munkálatokat és utólagos átalakításokat magukba foglaló, komponens-ellenőrzést biztosító folyamatok minőségbiztosítási területén nyújtott Szolgáltatások,
b) bárminemű egyéb Szolgáltatás, mely a komponensek minőségbiztosításával kapcsolatos, ideértve a gyártás, műhelyi munkálatok, logisztikai és asszisztenciós szolgáltatás támogatását is
(a továbbiakban csak „Szolgáltatások”).
3.2. Az elvégzendő Szolgáltatások konkrét fajtája és terjedelme a szerződésben/megrendelésben kerül meghatározásra.
Cikkely IV.
Szolgáltatások rendelése
4.1. Jelen ÁKF szerint a Szolgáltatásokat önálló szerződés avagy külön, mindkét fél által visszaigazolt Megrendelések alapján nyújtják, miközben a Megrendelés esetében a Szolgáltató és a Megrendelő közti szerződéses jogviszony a Megrendelő által a jelen ÁKF értelmében kiállított Megrendelés Szolgáltató általi elfogadásával jön létre. Jelen ÁKF az előző mondat alapján létrejött szerződéses jogviszony részét képezik.
4.2. A Megrendelést írásban kell rögzíteni, nyomtatott (papíralapú vagy faxon továbbítható) avagy elektronikus formában, majd feltétlenül kézbesíteni kell:
a) elektronikus úton (mindenekelőtt e-mailes formában, melynek mellékletét a papíralapú Megrendelés szkennelt változata képezi, ill. melynek mellékletében egy, a Megrendelő nevében eljáró személy egyértelmű és összetéveszthetetlen azonosítását lehetővé tevő elektronikus aláírással ellátott elektronikus file szerepel),
b) faxon vagy személyesen.
4.2.1 A Megrendelésnek tartalmaznia kell:
a) azon komponens vagy komponensek megjelölését, melyek a Teljesítés keretén belül a szolgáltatás-nyújtás tárgyát fogják képezni,
b) a megrendelt Szolgáltatások meghatározását és leírását, ideértve a megrendelt szolgáltatásokat érintő vonatkozó mérhető egységek pontos meghatározását (pl. mennyiség, idő), amennyiben ezt az adott szolgáltatás jellege lehetővé teszi,
c) a teljesítés helyének meghatározását (jelen ÁKF 6.1 pontja),
d) a Teljesítés kezdő napjának megjelölését,
e) az adott Teljesítésre vonatkozó konkrét technikus megjelölését,
f) a megrendelt Szolgáltatásokért járó díj meghatározását,
g) a Megrendelést a Megrendelő nevében aláíró személy nevét, családnevét valamint tisztségét,
h) szerződő felek abbéli nyilatkozatát, hogy jelen ÁKF az elfogadott Megrendelés alapján létrejövő szerződéses jogviszony részét képezik.
4.2.2 A Megrendelés ezenkívül tartalmazhatja:
a) a szolgáltatás-nyújtás befejezésének feltételezett időpontját,
b) a munkaügyi kimutatás aláírására jogosult megrendelői megbízott személy megjelölését,
c) a minőségbiztosítási részleg munkatársának megjelölését,
d) a Megrendelő pénzügyi részlegén dolgozó, a számlázásért felelős munkavállaló megjelölését (a számlateljesítéssel megbízott személy),
e) a Szolgáltató által biztosítandó meghatározott segédeszközökre vonatkozó igényt (jelen ÁKF 5.7 pontja),
f) a részkimutatások alakjára és bemutatásuk gyakoriságára vonatkozó igényt (jelen ÁKF 9.4 pontja),
g) a munkafolyamatot (jelen ÁKF 5.1 pontja),
h) azon külön költségfajták meghatározását, melyekkel kapcsolatban a Megrendelő a Szolgáltató felé térítési hajlandóságot mutat (jelen ÁKF 11.4 pontja),
i) a Megrendelés sorszámát,
j) a papíralapú számla megküldésére vonatkozó igényt (jelen ÁKF 12.3.2 pontja),
k) az elektronikus számla kézbesítése során az átvételre jogosult személy megjelölését (jelen ÁKF 12.3.1 pontja),
l) az esetleges további követelményeket, feltételeket és megállapodásokat.
4.2.3 A Megrendelésben (avagy annak mellékletében) több minőségbiztosítási alkalmazott is feltüntetésre kerülhet, miközben lehetőség van a jelen ÁKF-ből eredő egyes hatáskörök kölcsönös megosztására is ( pl. a munkafolyamat ill. annak toldalékainak aláírással történő igazolásának joga, a reklamációs (felszólamlási) folyamat keretén belüli eljárás joga, stb.).
4.3 A Megrendelések céljaira elsősorban a Megrendelések Szolgáltató által előkészített formanyomtatványait kell alkalmazni. A megrendelési formanyomtatványt a Megrendelő által rendelkezésre bocsájtott információk és adatok alapján a Szolgáltató előzetesen kitölti, majd visszaküldi azt a Megrendelőnek. A Megrendelő betölti a hiányzó adatokat, majd az aláírt kötelező érvényű Megrendelést megküldi a Szolgáltatónak. Szerződéses jogviszony akkor keletkezik,ha a Szolgáltató a Megrendelést ezt követően a nevében eljárni jogosult személy aláírásával elfogadta (jelen ÁKF 10.1 pontja). Az elfogadott Megrendelés szerződésként csak a mindkét szerződő fél által aláírt Megrendelés Szolgáltató részére történő szabályszerű kézbesítés pillanatától kezdve kötelezi mindkét szerződő felet (jelen ÁKF 4.6 pontja szerint).
4.4 A Szolgáltató saját döntése alapján a jelen ÁKF 4.3 pontjában foglaltaktól eltérő módon kiállított Megrendelést is elfogadhat (leginkább olyan Megrendelést, melyet a szolgáltató saját formanyomtatványának felhasználásával állítottak ki), amennyiben az ilyen Megrendelés legalább a jelen ÁKF 4.2.1 pontjában feltüntetett kötelező kellékeket tartalmazza.
4.4.1 Amennyiben a jelen ÁKF 4.4 pontja szerinti Megrendelés csupán a jelen ÁKF 4.2.1 pontjának h) bekezdése szerinti nyilatkozatot nélkülözi, a Szolgáltató a Megrendelést elfogadhatja, miközben a jelen ÁKF 4.4 pontjának értelmében létrejött szerződéses jogviszony csak a jelen ÁKF 4.2.1 pontjának h) bekezdése szerinti, írásban rögzített utólagos nyilatkozattétel pillanatával lép érvénybe és hatályba; az ilyen nyilatkozattételt szerződő felek kötelesek legkésőbb a Teljesítés megkezdése előtt megejteni, ellenkező esetben a szerződés lérejöttére nem kerül sor.
4.5 A Megrendelő megrendelése csak akkor minősíthető szabályszerűen kézbesítettnek a Szolgáltató részére, ha azt a Szolgáltatónak:
a) okirat formájában a szolgáltatói megbízott (arra jogosult) személy kezeihez kézbesítették (jelen ÁKF 10.1 pontja), vagy
b) jelen ÁKF 4.3 pontjának második mondata szerinti, a Szolgáltató által a Megrendelőnek megküldött megrendelési formanyomtatványon feltüntetett számra faxon megküldték, vagy
c) jelen ÁKF 4.3 pontjának második mondata szerint megküldött megrendelési formanyomtatványon szereplő technikus címére avagy a Szolgáltatónak a megrendelési formanyomtatvány (jelen ÁKF 4.3 pontja szerinti) feladói (kiküldési) címével azonos címére emailben megküldték,
d) jelen ÁKF 4.4 pontja szerint kiállított Megrendelés esetében a Szolgáltató nevében eljárni jogosult személy jelen ÁKF 10.1 pontjában feltüntetett címére faxon vagy e-mailben megküldték.
4.6 Az elfogadott (visszaigazolt) Megrendelés csak akkor minősíthető szabályszerűen kézbesítettnek, ha azt:
a) okirat formájában a megrendelői oldalt képviselő személy kezeihez, vagy
b) a Megrendelő által aláírt Megrendelésen feltüntetett számra megküldött fax útján, vagy
c) a Megrendelést aláíró megrendelői megbízottnak a Megrendelésben feltüntetett email-címére megküldött email útján,
d) jelen ÁKF 4.4 pontja szerinti Megrendelés esetében fax avagy e-mail útján, melyet arra a számra/e-mail címre kell megküldeni, melyről a Megrendelő ezt a Megrendelést kiküldte.
4.7 A Szolgáltató nem köteles elfogadni a Megrendelő kötelező érvényű Megrendelését. Amennyiben a Szolgáltatónak történő kézbesítést követő 48 órán belül nem kerül sor a kötelező érvényű Megrendelés befogadására (visszaigazolására) és egyben annak Megrendelő részére történő kézbesítésére, a kötelező érvényű Megrendelés érvényét veszti.
4.8 Amennyiben a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szerződés létrejöttét követően jelen cikkely rendelkezéseinek értelmében a Megrendelő egy újabb Megrendelést állít ki ugyanarra a Szolgáltatásra, ez a Megrendelés nem tekintendő jogilag kötelező érvényűnek, mivel kifejezetten a Megrendelő belső igényeire vonatkozóan került kiállításra (pl. SAP ERP), s mindez abban az esetben is érvényes, ha a Szolgáltató az ilyen Megrendelést visszaigazolja, azaz a későbbi Megrendelés nem módosítja és nem is váltja fel az eredeti szerződéses jogviszonyt, s ezt a Megrendelő kizárólagos belső felhasználásra szánt dokumentumaként kell elkönyvelni; ez nem érvényes az eredeti Megrendelés explicit törlése vagy explicit módosítása esetén, miközben az említett törlésnek illetve módosításnak egyértelműen és minden kétséget kizáróan közvetlenül feltüntetésre kell kerülnie a későbbi Megrendelésben, azokra az eredeti rendelkezésekre történő utalással, melyek törlésre/módosításra kerülnek; az esettől függően az egész eredeti Megrendelést is fel kell tüntetni valamint konkrét dátum megadásával azonosítani (ez azt jelenti, hogy pusztán egy általános rendelkezés, melynek értelmében az új Megrendelés helyettesíti az összes eddigi megállapodást, ill. bármilyen egyébb hasonló rendelkezés nem minősül elegendőnek).
4.9 Amennyiben az alábbi cikkelyekben Megrendelésről lesz szó, ez alatt a jelen cikkely rendelkezéseinek értelmében elfogadott Megrendelést kell érteni, melynek következtében a Szolgáltató és a Megrendelő közti szerződéses jogviszony létrejön.
V. cikkely
A Teljesítés lebonyolítása
5.1 Amennyiben a munkafolyamatot nem csatolták a megrendeléshez, ezt a technikus a minőségbiztosítási részleg munkatársával karöltve kidolgozza és aláírja, valamint minden esetben feltünteti benne a teljesítés végrehajtási módjának részletes leírását.
5.2 A Szolgáltató felelős munkavállalója a munkafolyamat alapján koordinálja a Teljesítés végrehajtását.
5.3 A munkafolyamat esetleges módosításait írásos formában elkészített toldalékokban kell rögzíteni, melyeket a technikus és a minőségbiztosítási részleg munkatársa hivatott aláírni; amennyiben a munkafolyamatban harmadik személy is részt vesz (pl. az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.) avagy amennyiben a munkavégzési terület harmadik személy birtokában van, a Szolgáltató minőségbiztosítási munkatársának valamint a gyártó képviselőjének aláírása is szükségeltetik. A toldalékban fel kell tüntetni a módosítás leírását, továbbá a módosítás elfogadásának pontos időpontját, ill. mikor kell a módosításnak hatályba lépnie.
5.4 A Teljesítés rendeltetésszerű megvalósításának céljából a Szolgáltató kötelezi magát arra, hogy elégséges mennyiségű szolgáltatói munkatársat biztosít (ezek rendelkeznek a szükséges képességekkel, tudással, teljesítménnyel valamint az adott teljesítésre vonatkozó jártassággal), akik a teljesítés megvalósítását hivatottak majd biztosítani.
5.5 A Teljesítést érintő kérdésekre vonatkozóan a technikust kell a Szolgáltató felelős megbízottjának tekinteni; a technikus mindenekelőtt:
a) koordinálja és menedzseli a Teljesítés megvalósításán résztvevő szolgáltatói munkavállalók munkáját,
b) jelen ÁKF – kel összhangban részt vesz a munkafolyamat kidolgozásában (összeállításában) és azt a szolgáltató nevében aláírja (ideértve a kapcsolódó mellékleteket is), kivéve, ha jelen ÁKF eltérő módon rendelkeznek,
c) előkészíti (kidolgozza) a munkaügyi kimutatásokat és a részleges kimutatásokat,
d) jelen ÁKF XIII cikkelyének értelmében a Szolgáltatások minőségbiztosításának valamint a reklamációs eljárásoknak keretén belül jár el ill. végez tevékenységeket,
e) a Szolgáltató kapcsolattartójaként bármilyen, a Teljesítésre vonatkozó, javaslatot, hozzászólást avagy igénylést feljegyez (iktat, nyilvántart); haladéktalanul tájékoztatni kell őt a Teljesítés megvalósítását érintő bármilyen szervezési változásról avagy a szerződésszerű véghezvitelt korlátozó akadályról,
f) a szükséges esetekben kapcsolatba lép a minőségbiztosítási részleg munkatársával, mindenekelőtt a szükséges együttműködésre való felkérés céljából.
5.6 A Megrendelő és a Szolgáltató közötti eltérő megegyezés hiányában a Szolgáltató a Teljesítés megvalósításának céljából bebiztosítja az alapvető munkasegédleti eszközöket, szerszámokat valamint anyagokat (mint pl. jelölő-berendezések, matricák, azonosító etikettek, tollak, papír, nyomtatványok, szalagok és egyéb fogyasztási anyagok), valamint a munka-és egészségvédelem biztosítását szolgáló eszközöket is, a szokványos fogyasztásra vonatkozó terjedelemben ( a továbbiakban együttesen csak mint „alapvető munkasegédleti eszközök“ ).
5.7 A Szolgáltató és a Megrendelő megállapodhatnak, hogy a Szolgáltató további munkasegédleti eszközöket vagy szerszámokat is biztosít a szolgáltatói munkavállalóknak, mint pl. munkaasztal, világítás, stb. (a továbbiakban csak mint „átlagon felüli segédeszközök“); ellenkező esetben ezeket a Megrendelő biztosítja. A bebiztosítandó átlagon felüli segédeszközök pontos meghatározását tartalmazó megállapodást fel kell tüntetni a Megrendelésben.
VI. cikkely
A szolgáltatásnyújtás helye
6.1 Jelen ÁKF szerinti szolgáltatásnyújtásra a Megrendelő területén, a Vevő területén avagy a Szolgáltató területén kerülhet sor. A szolgáltatásnyújtás pontos helyét valamint az azzal kapcsolatos esetleges kiadásokat a Megrendelésben pontosan meg kell jelölni.
6.2 A Megrendelő köteles lehetővé tenni, hogy az adott teljesítés megvalósításával megbízott szolgáltatói munkavállalók a szolgáltatásnyújtás helyére – amennyire az a hely a Megrendelőnél avagy a Vevőnél található - belépést nyerjenek, és ennek érdekében ellátni őket mindennemű szükséges eszközzel (azonosító kártya, ruhára erősíthető névjegy, stb.).
6.3 A Megrendelő köteles a szolgáltatásnyújtásnak valamint a szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységeknek (pl. anyagmozgatás) megfelelő helyiségeket biztosítani és a hatékony szolgáltatásnyújtást lehetővé tevő módon berendezni azokat.
6.4 A Megrendelő felel azért, hogy a szolgáltatásnyújtás helye megfeleljen minden jogi előírás által támasztott követelménynek, legfőképpen azoknak, melyek a munkabiztonságot és egészségvédelmet valamint tűzvédelmet szabályozzák.
VII. cikkely
A teljesítés ideje
7.1 A Szolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Teljesítést a Megrendelésben meghatározott időben, ill. a Teljesítés megvalósítási helyének hozzáférhetőségére és távolságára való tekintettel meghatározott szokványos időben kezdi meg.
7.1.1 A teljesítési kezdő időpont Szolgáltató részéről történő megtartásának előfeltétele a Megrendelő/vevő részéről nyújtandó mindennemű nélkülözhetetlen közreműködés és kooperáció, jelen ÁKF VIII cikkelye szerint.
7.2 A szolgáltatásnyújtást igénybe vevő órák számát a munkaügyi kimutatásban kell rögzíteni; ezt a technikus készíti elő és a Megrendelő megbízottja igazolja (jelen ÁKF 9.3 pontja).
7.3 A szolgáltatásnyújtáshoz szükséges időkeretbe, melyet a munkaügyi kimutatásba feljegyeznek, beleszámítandó az az idő is, amely:
a) a logisztikai anyagmozgatáshoz,
b) a csomagolási munkálatokhoz,
c) az olyan állásidőhöz, melyet nem a szolgáltatói munkavállalók okoztak,
d) a törvény által megállapított munkaszüneteknek megfelelő időkerethez,
e) a Teljesítés szervezési bebiztosításához,
f) a Teljesítés részleges kimutatásaihoz (jelen ÁKF 9.4 pontja), a jelentések elkészítéséhez valamint a Teljesítés teljes dokumentálásához szükséges.
VIII. cikkely
A Megrendelő együttműködése
8.1 A Megrendelő köteles a Teljesítéssel kapcsolatban a Szolgáltatóval a szükséges mértékben együttműködni; az együttműködés főleg az alábbiakra vonatkozik:
a) a rendeltetésszerű szolgáltatásnyújtáshoz szükséges összes szakmai műszaki információ,
b) a szolgáltatásnyújtás tárgyát képező komponensek átadása, ill. a komponensekhez való hozzáférés lehetővé tétele,
c) a szolgáltatásnyújtás helyéhez való hozzáférés bebiztosítása,
d) olyan munkahely (munkakörnyezet) biztosítása, mely megfelel a munkabiztonságot és egészségvédelmet szabályzó jogi előírásoknak,
e) a konkrét Teljesítésre vonatkozó, utólagos szükséges utasítások kiadása valamint a követelmények pontosítása,
f) olyan munkaeszközök, segédeszközök valamint további felszerelések biztosítása, melyek a Szolgáltató ellátási feladatkörén kívül esnek,
g) jelen ÁKF rendelkezésein (pl. az 5.1, 6.3, 7.2 pontokon) alapuló együttműködés nyújtása,
h) a további szükséges, mindenekelőtt az igényelt együttműködés nyújtása.
8.2 Amennyiben a Megrendelő elmulasztja az előző pontban leírtak szerinti, a Szolgáltatóval szembeni együttműködési kötelezettség teljesítését, a Szolgáltató jogosult a szolgáltatásnyújtás folyamatát megszakítani.
8.3 Amennyiben a szolgáltatásnyújtás a Megrendelő általi szükséges együttműködés elmulasztása miatt szünetel, a jelen ÁKF 8.2 pontja szerinti együttműködés késedelmes ideje folyamán Szolgáltató nem eshet késedelembe kötelezettségeinek teljesítését érintően, és nem vonható felelősségre semmilyen kár miatt, mely az említett szüneteltetéssel kapcsolatosan, annak ok-okozati összefüggése során keletkezett; a szolgáltatásnyújtásban bekövetkezett szüneteltetést jelen ÁKF 7.3 pontjának c) betűje szerint olyan állásidőnek kell tekinteni, melyet nem a szolgáltatói munkavállalók okoztak, ezért a Szolgáltatót az állásra való tekintet nélkül teljes összegű díj illeti meg.
8.4 Amennyiben a Megrendelő a Megrendelésben nem jelöli meg a pénzügyi részleg számlázásért felelős munkatársát, köteles eme mulasztását bizonyítható módon pótolni a Megrendelés aláírásától számított 10 napon belül.
8.5 Jelen cikkely rendelkezéseit értelemszerűen a Vevőre is alkalmazni kell, amennyiben a Teljesítés annak területén ill. a vevő rendelkezésére álló komponensek igénybevételével zajlik; ez esetben a Megrendelő köteles bebiztosítani a Vevő részéről szükséges elengedhetetlen kooperációt (mindenekelőtt jelen cikkely rendelkezései szerint) és a Vevő együttműködésének esetleges hiányáért oly módon felel, mint ha a mulasztást saját maga követte volna el.
IX. cikkely
A munkaügyi kimutatás és a részleges kimutatások
9.1 Az elvégzett Szolgáltatásokról a technikus munkaügyi kimutatást készít.
9.1.1 A munkaügyi kimutatásnak tartalmaznia kell:
a) a Szolgáltató összes munkavállalója által nyújtott szolgáltatásokra fordított össz – óraszámot, vagy
b) a szolgáltatásnyújtás egyéb mérhető egységeinek számát, amennyiben ezek a Megrendelésben meghatározásra kerültek (jelen ÁKF 4.2.1 pontjának b) bekezdése),
c) az elvégzett Szolgáltatásokért járó díjat.
9.1.2 A munkaügyi kimutatás tartalmazhatja:
a) a szolgáltatásnyújtás tárgyát képező komponensek jegyzékét és mennyiségét és/vagy a nyújtott Szolgáltatások fajtáját,
b) a megállapítottan hibás komponensek valamint a megjavított komponensek mennyiségéről szóló adatot,
c) a Szolgáltatást nyújtó szolgáltatói munkavállalók számát,
d) a technikus és a minőségbiztosítási részleg munkatársa által közösen meghatározott egyéb tényeket.
9.2 A munkaügyi kimutatás elkészítésére a Teljesítést követően vagy a naptári hónap befejezését követően (amennyiben a Teljesítés időtartama meghaladja a 60 napot) kerül sor.
9.2.1 A Megrendelő és a Szolgáltató közötti megállapodást követően a munkaügyi kimutatás kiállítása (elkészítése) a fentiektől eltérő, mindkét fél által jóváhagyott időpontokban is történhet.
9.3 A számlázás alapjául a Megrendelésben megjelölt megrendelői megbízott (jelen ÁKF 4.2.2 pontjának b) bekezdése) által igazolt munkaügyi kimutatás szolgál; ha a Megrendelő elmulasztotta ezt a személyt a megrendelésben feltüntetni, a munkaügyi kimutatást Megrendelő nevében a jelen ÁKF 10.3 pontja szerint meghatározott személy jogosult aláírásával igazolni. A munkaügyi kimutatást láttamozó (igazoló) megrendelői megbízott az aláírás mellett feltünteti a vezeték- és utónevét, valamint a munkakügyi beosztását ill. munkaköri tisztségét is. Az a megrendelői megbízott, kinek a belső hatáskörök értelmében a Szolgáltató által kiállított munkaügyi kimutatás igazolása (jóváhagyása) a feladatát képezi, köteles a Megrendelőnek kézbesített munkaügyi kimutatás napjától számított 2 napon belül ezt visszaigazolni, vagy pedig véleményezni, elektronikus üzenet formájában, papíralapú jelentés formájában vagy faxon. Ha a Megrendelő a munkaügyi kimutatást a meghatározott időben nem véleményezi, a munkaügyi kimutatás jóváhagyottnak minősül, még abban az esetben is, ha az a szóban forgó határidőben jóváhagyásra sem került (azaz jóváhagyási vélelem lép érvénybe). Amennyiben a Szolgáltató a munkaügyi kimutatásban a Megrendelő összes hozzászólását szabályszerűen szemléltette, ezt hasonmód jóváhagyottnak kell tekinteni, mégpedig az ily módon átfogalmazott új munkaügyi kimutatás megküldésének pillanatától fogva.
9.4 Megrendelő kérelme alapján a Szolgáltató részleges kimutatásokat is készíthet, melyek a Megrendelő által igényelt adatokat fogják tartalmazni, a Megrendelő által választott alakban és/vagy gyakorisággal; az ilyen részkimutatásokat viszont csak abban az esetben köteles elkészíteni, ha eme kötelezettség belefoglaltatott a Megrendelésbe (jelen ÁKF 4.2.2 pontjának f) bekezdése). A részkimutatások nem szolgálnak a számlázás alapjául és kizárólag a Megrendelő szükségleteit hivatottak kielégíteni.
X. cikkely
Megbízott személyek
10.1 A Szolgáltató az alábbi személyeket bízza meg a Megrendelések aláírásának feadatával:
a) Szolgáltató cégjegyzésre jogosult képviselője,
b) Szolgáltató „per procuram” megbízott képviselője (általános meghatalmazottja), amennyiben megnevezésre került,
c) Szolgáltató fióktelepének igazgatója,
d) technikusok.
Az említett személyek mindegyike önállóan jogosult eljárni.
10.2 Amennyiben a Megrendelő a Megrendelésében nem jelöli meg a minőségbiztosítási részleg konkrét munkatársát, jelen ÁKF által a minőségbiztosítási részleg munkatársa számára fenntartott esetekben a Megrendelő nevében a Megrendelő bármelyik munkatársa (főként munkavállalója, esetleg együttműködő személy) jogosult eljárni, kinek tisztsége ill. beosztása megfelel az említett tisztségnek, miközben a szolgáltató nem köteles vizsgálni, hogy az említett munkatárs túllépi – e hatáskörét vagy sem; a munkatárs eljárása teljes mértékben kötelezi a Megrendelőt, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a Szolgáltatónak a hatáskör-túllépésről egyértelműen tudomása volt és a Megrendelőt erről nem tájékoztatta haladéktalanul a megállapítást követően.
10.2.1 Megrendelő (bizonyítható módon) bármikor jogosult jelenteni a Szolgáltatónak az illetékes minőségbiztosítási részleg munkatársának hiányzó kapcsolattartási adatait, valamint ezen adatok módosítását is; a jelentésnek egyértelmű választ kell adnia a Megrendelő nevében eljáró személy kilétére vonatkozóan.
10.3 Jelen ÁKF 10.2 pontjában meghatározott rendelkezések hasonlóképp vonatkoznak arra a megrendelői oldalon szereplő személyre is, aki jogosult a munkaügyi kimutatásokat aláírni (jelen ÁKF 4.2.2 pontjának b) bekezdése), ha egyébként nincs a Megrendelésben megjelölve.
XI. cikkely
A Szolgáltatások díja
11.1 Megrendelő kötelezi magát a Szolgáltató felé, hogy az elvégzett Szolgáltatásokért megfizeti a megrendelésben valamint a jelen ÁKF-ből eredően megállapított összegű díjat.
11.2 A díjhoz hozzáadásra kerül a törvényes Áfa mértéke. A díj a jelen cikkely rendelkezései szerint visszaigazolt munkaügyi kimutatásban feltüntetett szolgáltatásnyújtásra fordított tényleges óraszám és/vagy egyéb mérhető egység (jelen ÁKF 4.2.1 pontjának b) bekezdése) függvényében kerül számlázásra.
11.3 A Megrendelésben megállapított, a Szolgáltatásokért járó óradíjhoz az alábbi esetekben pótdíjfizetési kötelezettség is társulhat:
a) az éjszaka (18.00 h – 06.00 h) folyamán nyújtott Szolgáltatások pótdíja: 30%
b) a szombati napon nyújtott Szolgáltatások pótdíja: 100%
c) a vasárnap valamint egyéb munkaszüneti nap (pl. államünnep) folyamán nyújtott Szolgáltatások pótdíja: 100%
Amennyiben a Megrendelésben eltérő mértékű pótdíjak kerültek megegyezésre, avagy amennyiben a pótdíj fizetését felek kizárták, a Megrendelés rendelkezései elsőbbséget élveznek.
11.4 A Szolgáltatásokért járó díjon felül a Megrendelő köteles a Szolgáltatónak megtéríteni a Megrendelésben esetlegesen megegyezett külön kiadásokat is.
XII. cikkely
Fizetési feltételek és szankciók
12.1 A Szolgáltatásokért járó díj számla alapján esedékes; a számlát a Szolgáltató a Megrendelések és/vagy munkaügyi kimutatások alapján
a) a Teljesítést követően, vagy
b) az adott hónapban nyújtott Szolgáltatásokért a naptári hónap végét követően, vagy
c) amennyiben a vonatkozó naptári hét folyamán elvégzett Szolgáltásokért járó díj meghaladja a 2.000,- € összeget, a naptári hét befejezését követően állítja ki.
12.2 Amennyiben a számla nem tartalmaz hosszabb fizetési határidőre utaló adatot, a kiállítástól számított 14. nap válik esedékessé. Amennyiben a számlán a jelen pontban feltüntetettől korábbi esedékességi dátum szerepel, a Megrendelő késedelembe esése szempontjából a számla esedékességének jelen pontban feltüntetett határideje az irányadó.
12.3 A Megrendelés Szolgáltatónak történő elküldésével (jelen ÁKF IV. cikkelye) a Megrendelő jóváhagyását adja az elektronikus számla kiállításához.
12.3.1 A Szolgáltató a számlát elsődlegesen annak a személynek küldi meg, aki a megrendelői oldalon a Megrendelést kiállította avagy annak a személynek, akit a Megrendelő a Megrendelésben megjelölt; megküldheti ezt azonban a Megrendelő általános email-címére, mellyel rendelkezik vagy amely a Megrendelő weboldalán került feltüntetésre, főleg azokban az esetekben, amikor a pontosvessző előtti mondatrészben feltüntetett címekről kézbesítetlenül visszakerül, vagy ha nem érkezik róla előzetesen igényelt, kézbesítést igazoló megerősítés.
12.3.2 Amennyiben a Megrendelő csak papíralapú számlát kér/papíralapú számlát is kér, köteles az erre vonatkozó igényét a Megrendelésben feltüntetni. A Szolgáltató jogosult a papíralapú számlakiállításra vonatkozó későbbi megrendelői kérelemnek is eleget tenni.
12.4 A számlának tartalmaznia kell az adóigazgatási azonosításra alkalmas okirat minden lényeges elemét; a számlát jelen ÁKF rendelkezéseinek megfelelően kell kiállítani és szabályszerűen kell kézbesíteni a Megrendelő számára.
12.5 A számlához csatolni kell a számlázás jogosságát alátámasztó, vonatkozó visszaigazolt munkaügyi kimutatás másolatát.
12.6 Amennyiben a Megrendelő a számlafizetési kötelezettségét illetően késedelembe esik, köteles a Szolgáltatónak a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot fizetni. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
XIII. cikkely
Minőségi garancia és szavatosság
13.1 A Szolgáltató Integrated Management System ISO 9001:2008, ISO 14001:2004 a BS OHSAS 18001:2007 tanúsítványokkal rendelkezik, amelyek szavatolják az elvégzett Szolgáltatások minőségét. A Szolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Szolgáltatásokat kellő szakmai gondossággal valamint az említett tanúsítványok értelmében szavatolt minőségben fogja végezni.
13.2 A Szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása érdekében a Szolgáltató kötelezettséget vállal, hogy a szolgáltatás-nyújtást folyamatosan felügyeli és amennyiben észleli, hogy a Megrendelő oldalán olyan tényezők merültek fel, melyek a megfelelő minőségű szolgáltatás-nyújtást akadályozzák, erről a technikus közreműködésével haladéktalanul értesíti a minőségbiztosítási részleg munkatársát; amennyiben a technikus ezt az információt szóban közli, köteles azt a minőségbiztosítási részleg munkatársa felé e-mail vagy fax formájában is megismételni, amennyiben annak elérhetőségi adatait a Megrendelés tartalmazza vagy a Megrendelő ezeket a Szolgáltató részére az ÁKF 10.2.1 pontja alapján bejelentette. Az elvégzett Szolgáltatások minőségét a minőségbiztosítási részleg munkatársa is jogosult ellenőrizni, aki a Szolgáltatások minőségére vonatkozó kétségek felmerüléséről haladéktalanul tájékoztatja a technikust. A technikus a minőségbiztosítási részleg munkatársával folytatott - a Szolgáltatások minőségével kapcsolatban felmerült kétségeket érintő - konzultációt követően elrendeli a komponensek ismételt ellenőrzését és az esetlegesen felmerült hibák eltávolítását; erről írásos feljegyzést készít, melyet a technikus és a minőségbiztosítási részleg munkatársa is aláír. Ha a megismételt ellenőrzés során bebizonyosodik a Szolgáltatások hibás mivolta, a Szolgáltató nem jogosult a megismételt ellenőrzés időtartamára vonatkozóan díjat követelni. Ha a megismételt ellenőrzés során nem bizonyosodik be a szolgáltatás-nyújtás hibás mivolta, a munkaügyi kimutatásban feljegyzett megismételt ellenőrzés időtartamáért a Szolgáltató jogosult a jelen ÁKF rendelkezéseivel összhangban megállapított díjra.
13.3 Amennyiben a szolgáltatásnyújtást követően, legkésőbb azonban a komponenseknek a vonatkozó dologba (tárgyba) – amelynek a komponens első közvetlen részét képezi (nagyobb komponens, rendszer-komponens, modul, integrált modul, gépkocsi, stb.) - történő első beszerelése során megállapítást nyer, hogy a szolgáltatás-nyújtás nem a szavatolt minőségben történt, a Megrendelő köteles a Szolgáltatásokat érintő észlelt hibákról a Szolgáltatót írásban értesíteni (továbbiakban csak mint „reklamáció”), éspedig haladéktalanul, legkésőbb a Megrendelő által észlelt hibát követő 5 napon belül; ellenkező esetben az említett határidő lejártával a Megrendelő elveszti a hibás szolgáltatásnyújtásért járó felelősségből eredő jogainak érvényesítését.
13.4 A Szolgáltató nem felel az alábbi okokból eredő hibákért:
a) a szolgáltatásnyújtást követő időszakban a szolgáltatásnyújtás tárgyát a Szolgáltatótól eltérő személy nem megfelelő vagy nem szakszerű módon kezelte,
b) a Szolgáltató a Szolgáltatás tárgyát avagy annak egy részét nem minősítette megfelelőnek, ill. alkalmasnak a munkafolyamat feltételei szempontjából és a Megrendelő (ill. a megrendelői oldalon álló személy, pl. a Vevő) ezt a tárgyat az említett körülmény ellenére további használatra engedélyezte, ill. további forgalomba bocsájtotta,
c) a Megrendelő részéről jóváhagyott munkafolyamat hibás volt,
d) vis maior; vis maiorként kell tekinteni különösen (de nem kizárólag) a háborúra, invázióra, külhoni ellenség cselekedeteire, idegen ellenséges megnyilvánulásokra, polgárháborúra, felkelésre, a lakosság forradalmi felkelésére, katonai avagy egyéb önkényes hatalombirtoklás következményeire, parancs alapján végrehajtott nyilvános elkobzásra, államosításra, vagyonelkobzásra vagy vagyonmegsemmisítésre, vagy az állami avagy egyéb közhatalmi szervek parancsvégrehajtására, bármilyen, atommaghasadást vagy radioaktív erőt felhasználó katonai fegyver alkalmazásának következményeire, tekintet nélkül arra, hogy erre az alkalmazásra békeidőben vagy háborúban kerül sor, balesetre, természeti csapásokra, a villanyáram hosszabb lélegzetvételű kiesésére, krízishelyzetekre és/vagy tilalmi állapotokra; nem tekintendő azonban vis maiornak a képesített munkaerő hiánya, a szerződő felekkel együttműködő személyek kötelezettségeinek nem teljesítése, a szerződő fél kedvezőtlen gazdasági helyzete.
13.5 A Megrendelő köteles a Szolgáltatóval a reklamáció kivizsgálásának során a szükséges mértékben együttműködni, mindenekelőtt köteles rendelkezésre bocsájtani (főleg, de nemcsak a Szolgáltató által elkért)a fotodokumentációt, emlékeztetőket, feljegyzéseket, kommunikációkat, adatokat, melyekkel a Megrendelő vagy a Vevő rendelkezik és amelyek a reklamációt ill. a reklamált Szolgáltatást érintik vagy érinthetik.
13.5.1 A jelen ÁKF 13.5 pontja szerinti megrendelői kötelezettség megsértése a reklamált hibákból eredő jogigények megszünését vonja maga után.
13.6 A reklamáció rendezésének folyamatát a reklamáció érvényesítését követően haladéktalanul, legkésőbb azonban 10 munkanapon belül meg kell kezdeni és a lehető legrövidebb időben be kell fejezni. A Szolgáltató köteles a reklamációt az annak benyújtását követő 15 munkanapon belül elismerni vagy elutasítani.
13.6.1 Amennyiben a Szolgáltató a reklamációt elismeri, a Megrendelő igényelheti a hiba térítésmentes elhárítását, kivéve, ha a Szolgáltatóval a reklamáció megoldásának egyéb módjában bizonyíthatóan megállapodnak.
13.7 Amennyiben a Megrendelő a 8D jelentést standard módon alkalmazza, a Szolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Megrendelőnek a 8D terminusai szerinti 8D jelentést nyújt át.
13.8 A reklamációk rendezési módjáról készített írásos feljegyzést a Megrendelő valamint a jelen ÁKF 10.1 pontjában feltüntetett szolgáltatói munkatárs aláírásával kell ellátni. A Megrendelő jogosult az írásos feljegyzésben az összes hozzászólását feltüntetni.
13.9 Szerződő felek az írásos feljegyzésben megállapodhatnak a reklamáció rendezésének, ill. megoldásának más módjáról is.
XIV. cikkely
Komponensek tulajdonjoga, kárfelelősség és kártérítés
14.1 A teljesítés céljából átvett komponensekhez fűződő tulajdonjog nem száll át a Szolgáltatóra.
14.2 A Szolgáltató felelősséggel tartozik a szolgáltatói munkatársak felróható magatartásáért, amely a Megrendelőtől a Teljesítés kivitelezése céljából átvett komponensek károsodásához, elvesztéséhez, vagy megsemmisüléséhez vezet, amennyiben az ilyen magatartásra a Teljesítés kivitelezése során került sor; amennyiben azonban a károsodásra, elvesztésre, vagy megsemmisülésre az ilyen felróható magatartás ellenére is sor került volna, vagy amennyiben a felróható magatartásával a Szolgáltató munkavállalója olyan közvetlenül fenyegető veszélyt hárított el, melyet nem önmaga okozott, esetleg a kárt fenyegető avagy tartós támadás elhárítása érdekében önvédelme során okozta, az említett felróható magatartásért a Szolgáltató nem vonható felelősségre.
14.3 Amennyiben olyan kár keletkezik, amelyért a Szolgáltató a jelen ÁKF 14.2 pontja alapján felelősséggel tartozik, a kárt az eredeti állapotba való visszaállítással vagy pénzbeli térítéssel kell rendezni; a választás joga a Szolgáltatót illeti.
14.4 A kártérítés korlátai
14.4.1 Kártérítési igény keletkezése esetén a Szolgáltató teljes mértékű kártérítést nyújt, legfeljebb azonban a Megrendelés szerinti teljesítési volumen 25%-ig, a hosszútávú Teljesítések (tehát amelyek 30 napnál hosszabb időt vesznek igénybe) esetében pedig legfeljebb a kárral terhelt havi teljesítési volumen 25%-ig. Hosszútávú Teljesítéseknek minősülnek az egy hónapnál hosszabb időt igénybe vevő Teljesítések; a kártérítés felső határa (tekintet nélkül az előbbiekben feltüntetettekre) minden egyes Megrendelés szerinti önálló Teljesítés esetében 100.000,- € összeget tesz ki.
XV. cikkely
Kézbesítés, az adatok bizalmas jellege, hallgatási kötelezettség
15.1 Bármilyen értesítés, kérvény, hozzájárulás iránti kérelem, vagy bármilyen egyéb - az egyik szerződő féltől másik szerződő fél számára előterjesztett email, fax, vagy írásos formájú – kommunikációra a másik szerződő fél egyező, vagy egyenértékű (hasonló) formában válaszol, vagyis a választ úgyszintén olyan e-mail, fax, vagy írásos formában kell megküldeni, amely lehetővé teszi a válaszadási kinyilvánítás tartalmának egyértelmű rögzítését. A válasz előírt formájának be nem tartása esetén tartalmának és kézbesítésének bizonyítási terhe a feladót terheli.
15.2 A fax tartalma kézbesítettnek minősül, ha a fax feladójának rendelkezésére áll a hibamentes kézbesítést alátámasztó igazolás. Amennyiben a fax kézbesítése során olyan műszaki probléma lépne fel, amely eredményeként a megküldött tartalom megismerése ellehetetlenül, a fogadó szerződő fél köteles a küldő szerződő felet megfelelő módon értesíteni és felkérni a fax ismételt megküldésére, ill. más módon történő kézbesítésére. A Szolgáltató a fax üzeneteket munkanapokon 8.30 órától 15.30 óráig (továbbiakban, mint „üzemeltetési idő”) fogadja; a meghatározott időszakokon kívül kézbesített – s a Szolgáltatónak megküldött - fax a legközelebbi üzemeltetési idő megkezdésekor minősül kézbesítettnek (azaz a legközelebbi következő munkanapon, 8.30 órakor).
15.3 Az email kézbesítettnek minősül: i) manuális átvételi visszaigazolás, illetve olvasási visszaigazolás megküldése esetén, ii) e-mailes válasz esetében, amely az eredeti, kézbesítendő e-mail szövegét is tartalmazza; nem minősül azonban kézbesítési (átvételi) visszaigazolásnak a címzett közbeavatkozását nélkülöző, pusztán automatikus válasz vagy automatikus e-mail átvételi visszaigazolás.
15.4 A szerződő felek közti dokumentumok kézbesítésére vonatkozóan az írásos dokumentum kézbesítettnek minősül:
a) a másik szerződő fél – címzett - számára történő tényleges kézbesítés napján,
b) a küldemény postai átvételére meghatározott határidő eredménytelen lejártával, még akkor is, ha a címzett a küldemény postai elhelyezéséről nem szerzett tudomást,
c) a sikertelen kézbesítés napján, amennyiben a kézbesítés a címzett szándékos magatartása következtében vált lehetetlenné, főként a küldemény átvételének megtagadásával.
15.5 Szerződő felek kötelesek megtartani hallgatási fogadalmukat, minden olyan tényről, mellyel a jelen ÁKF-kel összhangban létrejött szerződéses jogviszony alapján történő teljesítéssel kapcsolatban tudomást szereznek, s amelyek a másik szerződő felet érintik, amennyiben ezek a tények a másik szerződő félre avagy a piacon jelenlévő egyéb versenytársakra kimutatható gazdasági jelentőséggel bírnak.
15.5.1 Bizalmas információknak minősülnek a Polgári Törvénykönyvről szóló, 2013.évi V. törvény 2:47 valamint 2:55 rendelkezéseiben felsorolt, az üzleti és kereskedelmi titok tárgyát képező információk, úgysmint a másik fél által egyértelműen és kimutathatóan bizalmasnak megjelölt információk. Anélkül hogy érintenénk az eddig feltüntetett rendelkezéseket, üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (a továbbiakban: „védett ismeret“), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez:
a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.
15.5.2 Bizalmas információ továbbá mindenfajta műszaki, kereskedelmi vagy kereskedelmi információ (ideértve a termékelőállítási terveket, fejlesztési terveket, előrejelzéseket, analíziseket és stratégiákat), specifikáció, terv, tervrajz, képzési anyag, képletek, rajzok, modellek, minták, eljárások, ötletek és felfedezések (abban az esetben is, ha nem esnek külön védelem alá), adatok, számítógépes programok, szoftverek, vagy bármilyen formában található dokumentáció, vagy anyagi rögzítés eredményeként vagy pedig szóbeli továbbítás útjén megszerzett információként, mint ahogy a szerződő féltől eltérő személytől kapott információk is, amennyiben ez a személy kötelezte magát arra, hogy bizalmas információként fog azokkal bánni. Bizalmas információnak minősülnek a szerződő felek egyikének vagy másikának helyzetéről, ill. termékeiről, folyamatairól és teljesítményeiről szóló szóló információk.
15.5.3 Annak érdekében, hogy megelőzhessék az információk jellegéről keletkezett jogvitát a szerződő felek megegyeztek, hogy az a szerződő fél, amelyik a másik fél számára olyan információt tesz elérhetővé, mely jelen cikkely rendelkezéseiek értelmében bizalmas információnak kellene hogy minősüljön, a szóban forgó információkat ily módon egyértelműen meg is jelöli.
15.6 A hallgatási kötelezettség nem vonatkozik azokra a tényekre, amelyek:
a) jelen ÁKF-kel összhangban létrejött szerződéses jogviszony alapján történő teljesítéssel kapcsolatban elérhetőek avagy elérhetőek lesznek azon munkavállalók avagy harmadik személyek számára, akiknek ezeket az információkat tekintettel a munkabeosztásukra, tisztségükre, ill. a szerződés teljesítése során betöltött feladatkörükre ismerniük kell, miközben azonban ezek a személyek tájékoztatva kell hogy legyenek a szóban forgó információk bizalmas jellegéről az által a szerződő fél által, melynek érdekében tevékenységüket végzik,
b) kimutathatóan olyan harmadik személytől kerültek megszerzésre, amelynek jogában áll az ilyen információk terjesztése, avagy
c) a szerződő fél fejlesztette ki azokat, teljesen függetlenül, mellőzve jelen cikkely rendelkezései szerinti bárminemű bizalmas információ felhasználását.
15.7 Nem minősül a hallgatási kötelezettség megszegésének:
a) olyan harmadik személyeknek történő információ-átadás, melyek a szerződő felek valamelyikében vagyoni részesedéssel bírnak, miközben ezeket a személyeket minden esetben előzetesen tájékoztatni kell a hallgatási kötelezettségről valamint írásban kötelezni őket a hallgatási kötelezettség megtartására;
b) tevékenységük szabályszerű végzésének érdekében ügyvéd vagy más képviselő általi információ- szolgáltatás, miközben ezeket a személyeket külön törvény kötelezi hallgatásra; ezeket a személyeket minden esetben előzetesen tájékoztatni kell a szóban forgó ügyet érintő hallgatási kötelezettségről;
c) olyan információ-átadás, melyet a másik szerződő fél által megadott előzetes írásbeli beleegyezés tesz elérhetՙővé, s melynek során hallgatási kötelezettséggel védett konkrét információ válik elérhetővé;
d) bírósági, választottbírósági és/vagy más államhatalmi szerv előtti eljárás céljaira, a felsorolt szervek valamelyikének javára történő információ-átadás, miközben ezt a szervet előzetesen tájékoztatni kell az információ bizalmas jellegéről, hogy foganatosíthassa a szükséges intézkedéseket (mint pl. a nyilvánosság kizárása),
e) kormány-, bank-, adó- avagy egyéb ellenőrző hatóság részére történő információ-átadás, amikoris a hatóság jogosult és illetékes ezeket az információkat követelni, a jogi előírásokkal összhangban, s miközben ezt a szervet előzetesen tájékoztatni kell az információ bizalmas jellegéről, hogy foganatosíthassa a szükséges intézkedéseket (pl. a nyilvánosság kizárása),
f) olyan információ-átadás, melyre a szerződő felet a törvény kötelezi.
15.8 Szerződő felek továbbá kötelezik magukat arra, hogy a másik szerződő félről szóló információkat, melyek a jelen cikkely szerinti hallgatási kötelezettség alá esnek, legalább oly mértékben fogják védeni, mintha saját információikról lenne szó, valamint kötelezik magukat arra is, hogy saját szervezeti részegységeiket, telephelyeiket, fióktelepeiket, vezető állású munkavállalóikat vagy munkavállalóikat (ill. az együttműködő személyeket), akik az ilyen információkkal kapcsolatba kerülnek, azonos terjedelemben hallgatásra kötelezik, miközben a kötelezettségeknek a felsorolt személyek általi be nem tartásáért a szerződő felek mindegyike teljes mértékben felel.
15.9 A hallgatási kötelezettség a jelen ÁKF-kel összhangban létrejött szerződéses jogviszony érvényességi ideje alatt, valamint annak megszünését követő 3 további éven keresztül áll fenn, és a szerződő felek esetleges jogutódjaira is átszáll.
XVI. cikkely
Közös és záró rendelkezések
16.1 Jelen ÁKF-re, ideértve a Megrendeléseket valamint az önálló (külön) szerződéseket (jelen ÁKF 16.1.1 pontja) Magyarország jogrendszere ill. a magyar jog mint szerződő felek által választott jog az irányadó. Szerződő felek a jelen ÁKF ill. Megrendelés által nem szabályozott szerződéses jogviszonyokra azon ország jogát tartják irányadónak, ahol a szolgáltatást nyújtó fél szokásos tartózkodási helye található (azaz Magyarország), így mindenekelőtt a 2013. évi V. törvény (a Polgári törvénykönyv, főként a vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályok) – rendelkezéseit. Amennyiben jelen ÁKF és/vagy a Megrendelés a szerződő felek közti valamely jogviszonyt a törvénytől eltérően szabályozza, s egyúttal olyan törvényi rendelkezésektől való eltérésről van szó, melyek diszpozitív jellegűek, jelen ÁKF valamint a szerződési rendelkezések minősülnek irányadónak. Jelen ÁKF rendelkezései és a Megrendelés közti eltérések esetén a Megrendelésrendelkezéseit kell elsődlegesen alkalmazni.
16.1.1 Amennyiben a Szolgáltató és a Megrendelő közötti szerződéses jogviszony önálló (külön) szerződés formájában jött létre (azaz a IV. cikkely szerinti Megrendeléstől eltérő formában), jelen ÁKF ”megrendelés„ kifejezése az ilyen szerződésekre is vonatkozik.
16.2 A bírósági hatáskör meghatározásának céljaira a szerződéses Teljesítés helye a Teljesítés végrehajtásának helyét jelenti ( jelen ÁKF 4.2.1 pontjának c) bekezdése.
16.2.1 Amennyiben a kollíziós normák lehetővé teszik a jogválasztást, a Megrendelő és a Szolgáltató között a jelen ÁKF alapján létrejött jogviszonyokat a magyar jogrend szerint kell értelmezni. Amennyiben a kollíziós normák lehetővé teszik a bírósági hatáskör-választást, a Megrendelő és a Szolgáltató között a jelen ÁKF alapján létrejött szerződéses jogviszonyból eredő jogviták rendezésére a magyar bíróságok illetékessége állapíttatik meg.
16.3 Jelen ÁKF a dokumentum fejlécében feltüntetett napon lépnek érvénybe és hatályba. Ezzel egyidőben érvényüket vesztik a Szolgáltató által 2011. február 1-én kiadott ÁKF; azon Megrendelések alapján létrejött szerződéses jogviszonyokra, melyeknek az eddigi ÁKF is részét képezték, azonban az eddigi ÁKF alkalmazandóak.
16.4 Szolgáltató jogosult jelen ÁKF rendelkezéseit bármikor egyoldalúan megváltoztatni. A Megrendelő és Szolgáltató közötti, konkrét Megrendelés alapján létrejött szerződéses jogviszonyra azonban minden esetben a Szolgáltató részére szabályszerűen kézbesített és visszaigazolt Megrendelés napján érvényes ÁKF hangzása vonatkozik.
Archive GTC: